2009. október 26., hétfő

Mielőtt tűt ragadnánk

Egy pár apróság jutott még eszembe, amiről nem tettem említést eddig. Most már van fonalunk, tűnk, és már éppen gőzerővel vetnénk bele magunkat a horgolásba, de néhány dolog, amire még figyelnünk kell:

Testhelyzet: horgolni általában ülve illik, vagyis ez a legkézenfekvőbb – bármely hosszútávon kényelmes pozícióban. Ha állva támad kedvünk, akkor csak arra kell ügyelnünk, hogy a fonalat egy megfelelő tartóban a karunkra, oldalunkra kötve kell elhelyeznünk. Ha mászkálunk is horgolás közben – mint ahogy én is teszem néha – időnként nézzünk előre is…
Megvilágítás: szemünk épségére mindenek előtt vigyáznunk kell. Egyénenként változó, hogy mit bír a szemünk, én például rendszeresen „sötétben” horgolok, mert nagyon zavar a mesterséges megvilágítás. No meg egyébként TUDOMÁNYOSAN nem bizonyított, hogy a kevés fényben végzett eme tevékenység károsítja a látást, csupán fárasztó. Olvasószemüveg, speciális nyakba akasztós nagyító egyébként javasolt, ha nem látunk élesen.
Hol: gyakorlatilag bárhol. Én az utóbbi időben a magyar vasút előnyeit kihasználva rendszeresen horgolok vonaton. Ennek több előnye is van: nem unatkozom, hasznosan töltöm az időt, nem zavar a késés sem, mert annál többet horgolhatok… Megszállottabbak magukkal vihetik horgolásukat munkahelyre, tömegközlekedési eszközre, bármilyen sorbanállós helyre (posta, apeh, háziorvos), nem is sorolom tovább. Egy tiltás van csupán vezetés közben nem horgolunk, mert figyelünk a zebrán áthaladó horgoló kollégára.
Egyéb segédeszköz: az ollót majdnem elfelejtettem megemlíteni. Nem érdemes a fonal eltépésével próbálkozni. Az elkészült darabok összeillesztéséhez szükségünk lehet még tompa hegyű hímzőtűre is.
Kockázatok és mellékhatások: izületi gyulladások, vízhólyagok, egyéb finomságok. Megelőzés: gyakran váltsunk testhelyzetet, pihenjünk közben.
Remélem, minden fontosan leírtam, legközelebb tűt ragadunk!

1 megjegyzés: