2009. november 11., szerda

Kistáska recept

Hozzávalók:
1 db 3-as horgolótű
2 gombolyag (praktikusan 50 g - nem fog mind kelleni) tetszőleges, két különböző színű, 3-as tűhöz való fonal (gyakorláshoz pamut)



Elkészítés:
Kistáskánk mérete mindenkinek a saját döntésére van bízva. A kezdő láncszemsor mérete határozza meg a táska szélességét, a láncszemsornál azonban valamivel keskenyebb lesz.
Tehát tetszőleges hosszúságú (3-al osztható szemszám + 1 + 1 forduláshoz - ennek még jelentősége lesz) láncszemsort készítünk az egyik fonalból (legyen mondjuk "A" szín). Majd a tanultaknak megfelelően rövidpálcákat horgolunk. Bármilyen meglepő: a sorok száma szabadon választható. Ezek a sorok alkotják majd a táska egyik "peremét", szegély funkciót betöltve, ezért kb. a kész táska tervezett magasságának legfeljebb 1/4-éig folytassuk a rövidpálcás sorokat. A fennmaradó kevesebb mint 3/4 részt egyráhajtásos pálcákkal készítjük "B" színből.
A színváltást úgy valósítjuk meg, hogy az "A" színű rövidpálcás utolsó sor, utolsó rövidpálcájának utolsó lépésében (vagyis amikor két hurok van a tűn, és már csak ezeken kellene áthúzni a fonalat) "A" színű fonal mellé odafogjuk "B" színűt a munka oldalához, és "B" színűt húzzuk át a két hurkon, magasítás (3 láncszem, de ha szorosan horgolunk, általában elég 2), fordul, egyráhajtásos pálca, "A" és "B" fonal lelógó részét összecsomózzuk. Leírva nagyon hosszú, de nem bonyolult. Az általános javaslat színcserére az, hogy az utolsó bármilyen pálca utolsó folyamatlépését már az eltérő színű fonallal készítjük.
Színcsere megvan, folytatjuk egyráhajtásos pálcákkal, a tervezett méret elérése előtt ismét színcsere, és ismét rövidpálcasorokkal folytatjuk "A" színnel. Ez lesz a táska alja. Ízlés szerint készíthetjük úgy, hogy ugyanannyi sort készítünk, mint ahányat a szegélynél, vagy kétszer annyit, annak függvényében, hogy mit szeretnénk: az első esetben alul egy vékonyabb szegély fog látszani, második esetben pedig egy vastagabb. Ismét "B" színnel és egyráhajtásos pálcákkal folytatjuk, szám szerint annyi sorral, ahányat előzőleg "B" színnel készítettünk.
Sorok számolásához most még a Móricka módszert javasolnám: vonalkázzuk, hogy hány sorral készültünk el, mert ha utólag próbáljuk meg számolni, kezdő horgolók lévén beleőszülünk, mert nem tudunk még sort megkülönböztetni, különösen a rövidpálcáknál, ahol két sor együtt gyakran úgy néz ki, mintha egy lenne.
Egyráhajtásos pálcák után ismét rövipálca "A" színnel, a kezdő rövidpálcasorok számával egyenlő méretig.

Huh, legközelebb folytatom a befejezéssel.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése